Skip to content

BM

Írtam regényt tízévesen, kitartóan festettem tizenkét évesen, riportokat csináltam az általános iskolai újságnak és rádiónak, akkor még nem tudtam, hogy miért is, csak csinálnom kellett, ebben voltam biztos. Most pedig egy olyan helyre írok újra, ahol szívesen osztom meg a gondolataim, olvasom szívesen mások gondolatait, és csak remélhetem, hogy közben azt is megtudjuk, mi van legbelül.

Karácsony lehet a könyvek és a filmek ünnepe is – Ajánló

Van az évnek néhány csillogó napja karácsonykor és a két ünnep közötti időszakban, amikor lelkiismeret-furdalás nélkül öltözhetek több rétegnyi takaróba, és olvashatok akár több napon át, anélkül, hogy a következő reggel óraberregéssel és szem alatti táskákkal kellene fizetnem érte. Ugyanígy ritka lehetőség adódik arra is, hogy bevegyük magunkat a fénysorok által megvilágított képernyő elé, egész… Read More »Karácsony lehet a könyvek és a filmek ünnepe is – Ajánló

Mutassunk be 2020-nak adományozással!

Kiszámíthatatlan, bizonytalan, tervezhetetlen. Ezek a szavak szerepeltek a legtöbbünk szókincsében, mikor erről az évről beszéltünk. Miután én is többfázisú kínlódáson, tépelődésen túlestem az elmúlt hónapokban, 2020 minden nyűgével úgy akartam szembeszállni, hogy idén is megpróbáltam valahogy segíteni másoknak. A munkahelyen gyermekotthonokban élő gyerekeknek gyűjtünk, és most ide is összeszedtem néhány kezdeményezést, amelyek navigálhatnak abban, hogy… Read More »Mutassunk be 2020-nak adományozással!

Az életmódommal azt üzenem, hogy érdemes a változás irányába lépni, még akkor is, ha esetleg kudarcot vallunk – Beszélgetés Banka Rolanddal, a szamaras zarándokkal

Hét éve, 2013 augusztusában a  franciaországi Ostabatban  való érkezését tekinti új születésnapjának a miskolci Banka Roland. Ez volt ugyanis az egyébként tanár végzettségű férfi sorsfordító útjának kezdete. Roland egy élethelyzeti krízisből kiutat keresve döntött úgy, hogy végig megy az El Caminón, zarándoklata pedig évekig tartott, mivel gyalog és egy szamárral, Rocinante-val indult útnak. Döntése pedig… Read More »Az életmódommal azt üzenem, hogy érdemes a változás irányába lépni, még akkor is, ha esetleg kudarcot vallunk – Beszélgetés Banka Rolanddal, a szamaras zarándokkal

Jobb dolog nem is történhetne idén nyáron a mozikkal, mint a Staten Island királya

Míg tavaly tucatjával dőzsöltünk a jó mozifilmek között, most akár napsugárnak is hívhatjuk a Staten Island királyát, ami a vetítőtermekbe most végre utat tört magának a bezárások után, és fürdőzhetünk benne mintegy két felhőtlen órán keresztül. A lazulásra, új filmekre kiéhezett mozirajongó énünk ráadásul nem csak egy altesti poénokra kihegyezett vígjátékot kap, hanem egy erőlködésmentes… Read More »Jobb dolog nem is történhetne idén nyáron a mozikkal, mint a Staten Island királya

Idén nyáron a könyv az új Wizzair – Életrajzi könyvek ajánlója

Sokféle újragondolásra késztet bennünket ez a nyár, ami most halkabbra, töprengőbbre sikerült, mint a korábbiak. Az óvatosság, a mérték és a józanság, amely az évnek ebben a szakaszában velünk együtt szokott kicsit szabadságra menni, idén kezében tartja a gyeplőt. Nincs külföld, nincs fesztivál, legalábbis mi most így döntöttünk. Olyan mentsvárak tartanak meg mint a Balaton,… Read More »Idén nyáron a könyv az új Wizzair – Életrajzi könyvek ajánlója

Azelőtt kell megörökíteni, mielőtt lebontják vagy kifosztják a helyet – Pataki Tamás, urbex fotóssal beszélgettünk

A sok felújítás ellenére még mindig bőven akad elhagyott, méltatlanul elhanyagolt állapotban lévő épület a világban. Azonban pont az ilyen helyekre vadásznak az (urban exploration) urbex stílusban alkotó fotósok. A recsegő padlóban, pergő vakolatban nem a felújítással járó nyűgöt vagy a bontással járó zajt látják, hanem a megörökítésre váró múlt egy darabját. Értékmentés fényképezőgép által. Pataki Tamás osztotta meg velünk a turista attrakcióktól távoli helyszíneken szerzett élményeit és fotóit. 

Ilyenek voltak a 66 napra bezárt Fővárosi Állat- és Növénykert hétköznapjai – Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője mesélt a rendkívüli időszakról

Mindannyiunk örömére újra fogad látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az elmúlt időszak azonban olyan szokatlan néhány hetet tartogatott a dolgozók és az állatok számára, amelyre eddig még soha nem volt példa. Legutóbb 1956-ban volt zárva az állatkert, akkor is csak pár hétre.  Néhány állatra nagyobb hatást gyakorolt a változó helyzet, mint a többiekre.  A látogatók elmaradása miatt az oroszlánok például mindenkit megbámultak, aki nem állatkerti dolgozó volt. Az újranyitásnak pedig a fókák és a jegesmedvék örültek a legjobban. Különösen érdekes helyzetbe kerültek a kert legfiatalabb lakói, Hada, a tapírlány, Arun, a kis elefánt és a többi állatgyerek, amelyek életük egy jelentős részét nagyközönség nélkül töltötték, ők most kezdenek hozzászokni a látogatókhoz. Körkép a bezárt állatkertről Hanga Zoltánnal.

Tessék néző, gondolkozzál! – A Berlinálén díjazott Never Rarely Sometimes Always magunkra hagy és ránk csapja az ajtót

Sallangmentes minimalista abortusztörténet, amely sokak meglepetésére a Berlinaléról a zsűri nagydíjával távozott. Eliza Hittman író-rendező mozijáért azonban kifejezetten rajongani nem lehet, mert elég kíméletlenül bánik a nézővel. Erre meg is van az oka, de ettől még nem könnyű nézni; karantén idején pedig mazochizmusnak is elment. A film szikár, oktatófilmnek beillő narratívája miatt pedig elképzelhető, hogy pont ahhoz a célcsoporthoz, a fiatalokhoz kérdéses, hogy eljut-e, akikről és akikhez szólna.

Beszéljünk a növénymániáról! – Avagy elmondjuk, hogy nekünk mely növényektől szebb az élet

Gyermekkoromban nem volt soha nagy veteményesünk, nem végeztünk nagy kerti munkákat, de paradicsomot és paprikát neveltünk az erkélyen, a mama a hetedik emeleti konyhájában levágta a tyúkot, és kis fűzfákat ültettünk a járdaszegély mellé a házunk előtt, amikhez esténként szertartásosan ki kellett vonulni locsolni. Nagyjából ennyi volt, amit a vidéki életből megtapasztaltam. Úgy tűnik azért, hogy ez is elég volt ahhoz, hogy az utóbbi években egyre inkább azt érezzem, hogy nekem úgy jó, ha minél több zöld vesz körül (a tyúkok azonban nálam végelgyengülésig élnének). Nem féltem tenni sem érte; növénykolónia-telepítésbe kezdtem.

Valós problémákra szeretnék reflektálni – Fenyvesi Zoli mozgáskorlátozott maratonistának tervezett Dombi Franciska, a MOME textiltervező szakos hallgatója

A tudatos fogyasztás terjedésével egyre több fiatal tervező gondolja úgy, hogy kollekcióik tervezése során is a praktikusságot fontos – a korábbiaknál jobban – szem előtt kell tartani. Ezt vette figyelembe Dombi Franciska is, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves textiltervező szakos hallgatója, aki a hazai és nemzetközi versenyeken is induló, Fenyvesi Zoltán maratonista számára futáshoz szükséges tárolókat, valamint egy – Zoli kerekesszékével kompatibilis – táskát is tervezett.