Skip to content

természet

Ha változást akarsz, vita helyett a szívekre kell hatni – a béke nemzetközi világnapja alkalmából Jane Goodall üzent nekünk

Jane Goodall angol etológus, antropológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, igazi ikon. Életének három évtizedét a csimpánzok és más, vadon élő állatok megóvásával töltötte. Huszonéves kora óta szakadatlanul dolgozik azon, hogy bölcsességével, szeretetével és humorával terjessze az üzenetét annak, hogy mindenkiben ott van a lehetőség a változtatásra. Jane magáról azt nyilatkozta, hogy… Read More »Ha változást akarsz, vita helyett a szívekre kell hatni – a béke nemzetközi világnapja alkalmából Jane Goodall üzent nekünk

„Minden megváltozik, amikor az ember kezébe kerül egy sérült, védtelen állat” – Gera Pál kutatóval beszélgettünk

Egy híres vidra, Fekete István Lutrája egész sorsát meghatározta. Gera Pál ugyanis ennek a könyvnek a hatásárára döntötte el, hogy életét a kisragadozók kutatására teszi fel. Harminc évig dolgozott a fővárosi állatkert állatgondozójaként, a 2000-es tiszai ciánszennyezés idején megszervezte és irányította a megmérgeződött terület vidravédelmi munkálatait. Vidramenhelyet alapított és számos ismeretterjesztő könyvet írt. A kutató… Read More »„Minden megváltozik, amikor az ember kezébe kerül egy sérült, védtelen állat” – Gera Pál kutatóval beszélgettünk

Miért a hermelin az év emlőse 2021-ben?

A hermelint választották 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program keretében. A művészek versben, festményben és más műalkotásban fogják idén reflektorfénybe vonni ezt az egyébként rejtőzködő élőlényt. A hír kapcsán megkérdeztük a programot gondozó Herman Ottó Intézetet, hogy szerintük miért pont most fontos felhívni a figyelmet erre az állatra.

3+1 hazai fa, amit kirándulás közben érdemes megcsodálni

Az erdőben kirándulók leggyakoribb útitársai a fák. Összegyűjtöttünk néhány olyan magyarországi faóriást, amelyek mellett érdemes megállni, rájuk csodálkozni, a bátrabbaknak esetleg meg is ölelni őket! Magyarország legnagyobb fáit egyébként a Dendrománia című könyv 2005 végén össze is gyűjtötte, de ugyanilyen néven létezik egy honlap is, amelynek célja a hazai faállomány adatainak összegyűjtése, és ahová magunk is beküldhetjük az utunkba akadó, érdekes lombkoronások paramétereit. A farajongók pedig évente megválasztják az év fáját is. Itthon is létezik tehát a faimádás, a természetjárások alkalmával pedig könnyen továbbadható, a lenti lista ehhez szolgál „kapudrog”-ként!

Ilyenek voltak a 66 napra bezárt Fővárosi Állat- és Növénykert hétköznapjai – Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője mesélt a rendkívüli időszakról

Mindannyiunk örömére újra fogad látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az elmúlt időszak azonban olyan szokatlan néhány hetet tartogatott a dolgozók és az állatok számára, amelyre eddig még soha nem volt példa. Legutóbb 1956-ban volt zárva az állatkert, akkor is csak pár hétre.  Néhány állatra nagyobb hatást gyakorolt a változó helyzet, mint a többiekre.  A látogatók elmaradása miatt az oroszlánok például mindenkit megbámultak, aki nem állatkerti dolgozó volt. Az újranyitásnak pedig a fókák és a jegesmedvék örültek a legjobban. Különösen érdekes helyzetbe kerültek a kert legfiatalabb lakói, Hada, a tapírlány, Arun, a kis elefánt és a többi állatgyerek, amelyek életük egy jelentős részét nagyközönség nélkül töltötték, ők most kezdenek hozzászokni a látogatókhoz. Körkép a bezárt állatkertről Hanga Zoltánnal.

Miért és kinek szól a dal? – Avagy a madárének nyomában – Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával találkoztunk

Számítógépes elemzések alapján a madárének látványos szótagokból, szillabusokból épül fel, ezek specifikus kombinációja vagy egyéb fizikai paraméterei – például a frekvenciatartomány, a tempó – mind fontos jellemzői lehetnek a madaraknak. Dalukban egyedenként változhatnak az énekelt szótagok is, vannak, amelyek idővel kikopnak, mások pedig divatszerűen megjelennek, és egyes fajoknál nemcsak a hímek, hanem a nőstények is énekelnek vagy énekeltek a múltban. A Pilisben élő, örvös légykapó  több éves megfigyelése és más elemzések alapján ezekre jött rá Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója és csapata.

Birodalomépítés és halálspirál, avagy a valódi Csillagok háborúja a hangyakolóniákban zajlik – Csősz Sándor biológust kérdeztük hangyákról szóló könyvéről

Már Homérosz is azt mondta, hogy az idegenek köztünk élnek. Szerinte ugyanis a mürmidónok, vagyis Akhilleusz népe azután öltött testet a Földön, hogy Zeusz főisten hangyaként szórta le őket az égből. Ha ezt nem is állítja, de valódi földi idegeneknek tartja a hangyákat Csősz Sándor biológus, A földi idegenek – A hangyák világa című tudományos-ismeretterjesztő… Read More »Birodalomépítés és halálspirál, avagy a valódi Csillagok háborúja a hangyakolóniákban zajlik – Csősz Sándor biológust kérdeztük hangyákról szóló könyvéről

Anya, az erdőbe mentem, majd jövök! – A cserkészeknél a valódi kaland lenyomja a videójátékot

Nemrégiben a New York Times számolt be arról, hogy a holland gyerekek többségének meghatározó élménye az úgynevezett: „drop out” vagy „dropping”. Ennek a kalandnak az a lényege, hogy a gyerekeket este egy erdőben kirakják, ahonnan vissza kell találniuk egy központi táborba minden külső segítség nélkül. Első hallásra őrültségnek tűnik? Pedig eredetileg ez egy több éves,… Read More »Anya, az erdőbe mentem, majd jövök! – A cserkészeknél a valódi kaland lenyomja a videójátékot