A szerelem jobban véd az öregedéstől, mint a szemránckrém?! – Gondolatok a Bánatos kurváim emlékezete című előadásról
Gabriel García Márquez életműve olyan, mint egy színes gyümölcsökkel teli tál. Sokakat csábít, hiszen aki a Száz év magány vagy a Szerelem a kolera idején kötetének lapjain megismerte az író stílusát, azt hívogatják más darabjai is. A Bánatos kurváim emlékezete vékony kötet, amely azért éretlen, kicsit göcsörtös, de ha igazán megízleljük, újszerű, csodás ízeket tartogat, elsősorban ironikus, közvetlen hangneme és a felszíni pikáns történet mögött rejlő gondolatisága miatt. Sűrítménye a világunknak, a nyelvi gazdagságunknak, emberi mivoltunknak. A könyv színpadra állításával a Mozsár Műhely alkotói bátran beleharaptak a gyümölcsbe, Hegedűs D. Géza hömpölygő monológban adja át a márquezi gondolatokat.