Skip to content

kultúra

Az életmódommal azt üzenem, hogy érdemes a változás irányába lépni, még akkor is, ha esetleg kudarcot vallunk – Beszélgetés Banka Rolanddal, a szamaras zarándokkal

Hét éve, 2013 augusztusában a  franciaországi Ostabatban  való érkezését tekinti új születésnapjának a miskolci Banka Roland. Ez volt ugyanis az egyébként tanár végzettségű férfi sorsfordító útjának kezdete. Roland egy élethelyzeti krízisből kiutat keresve döntött úgy, hogy végig megy az El Caminón, zarándoklata pedig évekig tartott, mivel gyalog és egy szamárral, Rocinante-val indult útnak. Döntése pedig… Read More »Az életmódommal azt üzenem, hogy érdemes a változás irányába lépni, még akkor is, ha esetleg kudarcot vallunk – Beszélgetés Banka Rolanddal, a szamaras zarándokkal

Jobb dolog nem is történhetne idén nyáron a mozikkal, mint a Staten Island királya

Míg tavaly tucatjával dőzsöltünk a jó mozifilmek között, most akár napsugárnak is hívhatjuk a Staten Island királyát, ami a vetítőtermekbe most végre utat tört magának a bezárások után, és fürdőzhetünk benne mintegy két felhőtlen órán keresztül. A lazulásra, új filmekre kiéhezett mozirajongó énünk ráadásul nem csak egy altesti poénokra kihegyezett vígjátékot kap, hanem egy erőlködésmentes… Read More »Jobb dolog nem is történhetne idén nyáron a mozikkal, mint a Staten Island királya

Azelőtt kell megörökíteni, mielőtt lebontják vagy kifosztják a helyet – Pataki Tamás, urbex fotóssal beszélgettünk

A sok felújítás ellenére még mindig bőven akad elhagyott, méltatlanul elhanyagolt állapotban lévő épület a világban. Azonban pont az ilyen helyekre vadásznak az (urban exploration) urbex stílusban alkotó fotósok. A recsegő padlóban, pergő vakolatban nem a felújítással járó nyűgöt vagy a bontással járó zajt látják, hanem a megörökítésre váró múlt egy darabját. Értékmentés fényképezőgép által. Pataki Tamás osztotta meg velünk a turista attrakcióktól távoli helyszíneken szerzett élményeit és fotóit. 

Milyen jó lenne, ha mindenkinek lenne egy Máriája, akit felhívhatna! – Az Alzheimer-kórról forgatott dokumentumfilm rendezőjével, Kollár Istvánnal beszélgettünk

Napjainkban az egész világ a koronavírusra és az ellene folytatott küzdelemre összpontosít, miközben rengeteg ember harcol más olyan betegségekkel is, amelyek évek óta az életünk részei, ugyanakkor a mai napig nem sokkal többet tudunk róla, mint a COVID-19-ről. Az egyik mára népbetegséggé vált kór, az Alzheimer, amelyről öt éven át forgatta Kollár István újságíró, médiavállalkozó Alzheimer című dokumentumfilmjét, amelynek munkálatai alatt István édesanyját is ezzel a betegséggel diagnosztizálták.

Sorozatok, amelyeken estéről estére lehet agyalni

Tavaly nyáron már összeírtunk egy hasonló válogatást, azóta újabb kedvencek béreltek helyet a tévés kedvenceink listáján. Hosszú volt a tél,  sok korán sötétedő estén kombináltunk egy-egy rejtélyen vagy megoldatlan eseten. Nem mindegyik friss termés, ráadásul felkerült néhány dokumentum-sorozat is; hiszen utóbbiak is megérdemlik a figyelmünket, ugyanis olykor a valóság sokkal jobban odavág, mint amit a forgatókönyvírók valaha is ki tudnak találni. Íme a szubjektív válogatás. 

Könyvek, amelyek segítenek túlélni a hétköznapokat (is) – Szubjektív könyves szemle

  • Outsider
  • szerző

Nehezen indult az év, a világ eseményei sem könnyítik meg a dolgunkat. Kergetnek a hétköznapi kötelességek és feladatok, ezért mindig nagy örömöt jelent, ha találok néhány olyan mondatot, amelyek kicsit felülírják a valóságot. Amiket olvasva lehet annak örülni, hogy vannak olyan csodálatos emberek, akik ilyeneket tudnak írni. Amely mondatok miatt egy percig nem sajnálom, ha  a pityergés  miatt elkenődik a szemceruza, vagy amiket olvasva annak is örülök, hogy pár percig csak annyi a „nyűgöm”, hogy azon sajnálkozom, hogy nem én írtam őket. Az utóbbi idő felemelő olvasási élményei.

„Bűnössé akkor válok, ha teszek valamit. Márpedig én nem tettem semmit” – Megnéztük a Goebbels titkárnőjének életét bemutató Egy német sors c. darabot

Brunhilde Pomsel. Titkárnő. Gépelt és iratokat rendezett egy életen át. Csakhogy egy ideig a náci bürokrácia egyik legfontosabb embere,  Joseph Goebbels mellett tette mindezt. Szerelmét és barátnőjét is elvesztette a világháború miatt, a dolgok alakulásában azonban nem érzi magát bűnösnek. Legfeljebb idiótának és ostobának, ahogy ő mondta. A 103 éves nő harmincórás életösszegzéséből az osztrákok  dokumentumfilmet készítettek, valamint Egy német sors címmel könyv is feldolgozta életét. Brunhilde Pomsel 2017. január végén hunyt el, 106 esztendős korában Münchenben. De vajon tényleg „csak” buta volt? Esetleg saját magával is elhitette, hogy nem tud a borzalmakról? Hogyan lehet egy ilyen életre egyáltalán visszatekinteni?  A Hatszín Teátrumban – az Orlai Produkció előadásában – Molnár Piroska kelti életre a titkárnő múltját, amelyből – azt hiszem – nem csak egy német sorsa rajzolódhat ki.

A szerelem jobban véd az öregedéstől, mint a szemránckrém?! – Gondolatok a Bánatos kurváim emlékezete című előadásról

Gabriel García Márquez életműve olyan, mint egy színes gyümölcsökkel teli tál. Sokakat csábít, hiszen aki a Száz év magány vagy a Szerelem a kolera idején kötetének lapjain megismerte az író stílusát, azt hívogatják más darabjai is. A Bánatos kurváim emlékezete vékony kötet, amely azért éretlen, kicsit göcsörtös, de ha igazán megízleljük, újszerű, csodás ízeket tartogat, elsősorban ironikus, közvetlen hangneme és a felszíni pikáns történet mögött rejlő gondolatisága miatt. Sűrítménye a világunknak, a nyelvi gazdagságunknak, emberi mivoltunknak.  A  könyv színpadra állításával a Mozsár Műhely alkotói bátran beleharaptak a gyümölcsbe, Hegedűs D. Géza hömpölygő monológban adja át a márquezi gondolatokat.

Hiszek a szivárványban, egész életemben próbáltam túljutni rajta – Gondolatok a Judy című filmről

A címben idézett mondatot Hollywood egyik legfoglalkoztatottabb színésze, Frances Ethel Gumm, vagy ahogy mindannyian ismerjük, Judy Garland mondta saját magáról. De, hogy ezek a szavak valójában a magánéletben boldogságot kereső vagy a túlhajszoltságtól kimerült, a világhírrel járó felhajtásból elvágyódó nő szavai-e, esetleg mindkettő egyszerre, az elgondolkodtató. Peter Quilter Brodaway-t is megjárt darabja alapján most magunk is beleláthatunk az Oscarra is jelölt hollywoodi legenda (Ítélet Nürnbergben, Csillag születik, Találkozunk St. Louis-ban) tragikus életének utolsó hónapjaiba, amelyek alatt az Oscar-díjas Renée Zellweger kelti életre a színésznőt. Alakításáért a napokban átvehette a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Gondolatok a Judy című filmről.

Kitakarjuk a világot? – A második budapesti Szelfi Múzeumban is szeretheti magát a közönség

  • Outsider
  • szerző

Mert egy már nem volt elég. Az elsőbe január óta özönlenek az önmagukat szerető látogatók. A magára valamit is adó hír egyébként úgy szól, hogy a napokban nyitotta meg kapuit Budapest második Szelfi Múzeuma, polgári nevén a Museum of Sweets and Selfies (selfie: self-taken photography – magyarul: önmaga által készített fotó). Egyébként nem tudok szabadulni… Read More »Kitakarjuk a világot? – A második budapesti Szelfi Múzeumban is szeretheti magát a közönség